Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Összefüggések, amikre eddig nem gondoltál!

Csokiduda Blogja

  • V-1: szárnyasbombák Európa egén

    2018. június 13. - csokiduda

    1944. június 13-án vetette be először a náci Németország a V-1-es szárnyasbombát London ellen. Hitler szándéka
    ezzel körülbelül ugyanaz volt, mint az angliai csata utáni éjszakai bombázásokkal, azaz demoralizálni a brit közvéleményt annyira, hogy esetlegesen letegyék a fegyvert. Persze erre az esély 1944-ben már vajmi kevés volt, jóval több értelme lett volna bevetni a Franciaországban frissen partra szállt szövetséges csapatok ellen. (A D-napról részletesen itt: klikk) Ettől függetlenül a V-1 egy komoly technológiai fejlesztés volt, de még erősen tökéletesítésre szorult volna.

    v1_3_csokiduda.jpg

    A szárnyasbomba fejlesztését még 1936-ban kezdték el, helyesebben egy távirányítású robbanóeszközön dolgoztak, ami  később alapjául szolgált a V-1 fejlesztéseinek 1942-ben. A V-1 (Vergeltungswaffe-1 - "megtorló fegyver") technológiája nagyon sok gyermekbetegséggel küzdött. Alapvetően a sugárhajtómű, amit terveztek a szárnyas bombához, igencsak friss technológia volt, a robotvezérlés szintúgy. A fegyver működése röviden annyi volt, hogy egy megfelelő irányba állított kilövőállásról kilőtték majd egy kezdetleges robotpilóta pontosította a célirányt. Ezek kikísérletezését önkéntes berepülőpilóták vállalták magukra, de az első három próbálkozás alkalmával nem jártak sikerrel és az első három pilóta életét vesztette. Végül egy Hanna Reitsch nevű pilótanő jött rá a hibák jelentős részére.

    v1_1_csokiduda.jpg

    A németek pechére a 2160 kilogramm súlyú és 7,7 méter hosszú "csodafegyver" teszteléséről és gyártásáról a lengyel Honi Hadsereg is tudomást szerzett és leadták a drótot Londonnak. Így a Peenemünde-i kutatóbázisra több szövetséges kémnek sikerült bejutnia, akik mind a statisztikákat, számításokat, mind a gyártási folyamatokat igyekeztek szabotálni. Sőt! Egy felrobbant kísérleti V-1-t a lengyeleknek sikerült Londonba juttatnia, ami következtében a szövetségesek realizálták a fenyegetést és  próbálták lerombolni a lengyelországi kutatóbázist és az indítóállomásokat. A közel 2000 tonna bomba jelentős károkat okozott az indítóállomásokon, de ezeket a németek gyorsan helyreállították és a későbbiekben sokkal jobban igyekeztek ezeket elrejteni.

    v1_2_csokiduda.jpg

    Hitler többször elhalasztotta a rakéták bevetését, de a sikeres szövetséges partraszállás után (D-nap) úgy döntött,
    hogy beveti a V-1-et. 1944. június 13-án csapódtak be az elsők Londonra, de azon kívül, hogy rengeteg civil áldozatot követeltek, jelentős katonai előnyt/hátrányt nem jelentett az alkalmazásuk. Az első sortűz alkalmával 10 rakétát lőttek ki, amiből 4 ért cél, viszont 4 még a kilövőálláson felrobbant. Ettől függetlenül megkezdték a folyamatos bombázást és 6 óránként további sortüzek adtak le. Az Észak-Franciaországba telepített indítóállomások elfoglalásáig közel 10 000 rakétát lőttek ki Londonra, illetve mellé. Több német kettős ügynök azon fáradozott, hogy információkkal tévessze meg a náci vezetést a rakéták becsapódásáról és ezzel sikerült mérsékelni a Londonban bekövetkezett pusztítást. Ettől függetlenül a civil lakosság körében az ismeretlen fegyver jelentős félelmet keltett, de a fronton harcoló katonákat nem demoralizálták az "otthoni" események. Ezzel össze is foglaltam nagyjából a új fegyvernem sikereit. Az utolsó V-1 1945. március 28-án csapódott Londonra.

    v_1_-5_csokiduda.jpg

    A védők több módszert is kidolgoztak a V-1 ellen. A légvédelem nyilván adott volt, mint elsődleges védelmi eszköz. E mellé még a britek léggömbzárat is helyeztek London fölé, de ennek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető volt. Ami viszont már hatékonyabbnak bizonyult az az, hogy a légteret védő vadászpilóták a bomba mellé navigáltak és a szárnyukkal megütötték a bombát vagy berepülve elé légörvényt generáltak, ami eltérítette azokat. A németek 1944. szeptemberétől még a V-2 ballisztikus rakétát is bevetették a britek ellen, ami ellen már jóval nehezebben lehetett védekezni (vagy egyáltalán nem lehetett), mint a V-1-ek ellen, de arra a Harmadik Birodalomnak már nem volt ideje, hogy ennek a fegyvernek az előnyeit kamatoztassa.

    v2_4_csokiduda.jpg

    Végeredményképpen a V-1 szárnyasbombáknak körülbelül 6.000 londoni civilt sikerült megölnie és további 17.000 szenvedett sérüléseket, tehát mint csodafegyver elég gyengén muzsikált. Ettől függetlenül a tudományos eredmény nem lebecsülendő. A háború után több V-1 rakéta került mind a nyugati szövetségesek, mind az oroszok kezébe. A fegyver atyja, Wernher von Braun is a nyugati szövetségesek "fogságába" került és a későbbi amerikai űrprogramokban (Mercury-, Gemini-, Apollo-program) is aktív szerepet játszott. 

     

    Források: 

    rubicon.hu

    mult-kor.hu

    A bejegyzés trackback címe:

    http://csokiduda.blog.hu/api/trackback/id/tr5814040542

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    recklamal 2018.06.14. 06:10:12

    Ne haragudj de ez eléggé felszínes lett. A V1 nem rakéta. A rakéta az a V2.
    A V1-ben semmiféle robotpilóta nem volt. Az indító síugrósánc volt beirányozva Londonra, a gép elején volt egy pici propeller , egy óramű szerű áttételen volt beállítva hány fordulat után kell a föld felé billenteni az orrát. A V2 igazi rakéta volt ami kilépett a légkörből giroszkópos irányító rendszerrel ez esetleg lehet népiesen robotpilóta. Ez olyan korszakalkotó találmány volt, hogy lényegében ezzel jutottak az amerikaiak a világűrbe, ezért vitték haza a tervező von Braunt.

    recklamal 2018.06.14. 06:10:14

    Egyébként nyugodtan kitörölhetitek a kommentet, de nem szabad túl sok hülyeséget írni mert az félrevezető. Ez az újságíró felelőssége.

    Amália

    csokiduda 2018.06.14. 06:16:46

    Kedves Amália!

    Kérlek olvasd el ezt a cikket, ami az egyik forrásom volt. Már maga a cím is beszédes:
    www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1944_junius_13_a_naci_nemetorszag_beveti_a_v_1_raketakat/

    Úgy gondolom, hogy a Rubicon egy elég rég futó, nagy tekintélyű folyóirat. Elég megbízható forrás kell, hogy legyen.

    Ráadásul itt egy másik forrás, ami szintén nem feltétlen tekinthető hiteltelennek szerintem. Ennek is már a címe árulkodó:
    mult-kor.hu/20140612_a_nemetek_70_eve_vetettek_be_a_csodafegyvert

    A többi forrásom szintén ugyanezt írta. De ha tudsz megjelölni esetleg magyar vagy idegen nyelvű forrást (angol, német, olasz), ami esetleg mást ír, kérlek linkeld be, mert érdekelne, hogy mire alapozod az ellenvetésed és hátha akár az olvasók, akár mi tudunk tanulni belőle. No meg ha hülyeséget írtam szeretném javítani nyilván a cikket.

    midnightcoder2 2018.06.14. 06:57:29

    @csokiduda: Ettől függetlenül a V1 akkor is sugárhajtású robotrepülőgép volt, persze meglehetősen primitív vezérléssel. A V2 már tényleg rakéta volt, és nem csak az amcsi, de az orosz űrkutatás is ebből jött létre.

    csokiduda 2018.06.14. 07:57:13

    @midnightcoder2: Az teljesen egyértelmű, hogy az űrkutatáshoz hogyan kapcsolódik a v1 és a v2. Nyilván a német tudósok és tudományos eredmények szétlopták a vh után. Az pedig szerintem elég halovány határ, abban az időben, hogy mi számít rakétának és mi robotrepülőgépnek. Ha belegondolsz a mai korban is ott van mondjuk a Tomahawk robotrepülő, ami alapvetően rakéta. ((TLAM-Tomahawk Land Attack Missile ). Itt a "missile" elég árulkodó megnevezés. Ettől függetlenül robotrepülőgépként hozza majdnem az összes forrás. Nemrég meg ugye továbbfejlesztették és megkapta a "cirkáló rakéta" nevet. Elég nehéz elválasztani a kettőt, főleg ha van benne bármilyen irányítórendszer (még ha az a mai szemmel nézve elavult is).

    midnightcoder2 2018.06.14. 08:49:36

    A definíció szerint a rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt
    a környezettől függetlenül állítja elő. Ezzel szemben a V1 A V–1 (Vergeltungswaffe–1, magyarul: megtorlófegyver–1), gyári típusjelzéssel Fieseler Fi 103 a második világháborúban kifejlesztett, lüktető sugárhajtóművel f
    elszerelt német, pilóta nélküli repülőeszköz volt, ami a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

    A benne lévö pulsejet egy primitív sugárhajtómü volt, egy sima repülögép tetején. Az irányítást szintén egyszerü robotpilóta intézte. Alapvetöen a mai robotrepülök, söt drónok öse volt, de rakéta semmiképp sem.

    Péter Tóth 2018.06.14. 08:49:38

    Most akkor rakéta (mint a címben) vagy szárnyas bomba (mint a szövegben)?

    A V1 szerintem:

    - Meghajtását tekintve NEM rakéta, mert nem rakéta-hajtóműve van. A V2 viszont már rakéta.
    - Sugárhajtómű alkalmazásban tényleg az első, hiszen a pulzáló hajtómű ebbe a körbe tartozik.
    - Működését tekintve a robotrepülőgépek elődjének tekinthető. Hiszen mai szemmel primitív módon ugyan, de mégiscsak automatizált és önszabályozó módon "magától" fordult le a cél felé.

    csokiduda 2018.06.14. 09:16:36

    @Péter Tóth: Nézetem szerint ez az "IS" kategória. 2 napja, amikor a cikket írtam én is gondolkodtam rajta, hogy akkor ez mégis melyik kategóriába soroljam be. És mivel az általam hitelesnek tekinthető források is mindkettőbe sorolták, végül úgy döntöttem, hogy én is így teszek. És továbbra is úgy gondolom, hogy így a jó. Ettől függetlenül mindkettőtök érvelését el tudom fogadni, pontosan azért, amit az előző kommentben is írtam, hogy a két halmaz metszi egymást. Nem csak a második vh ideje alatt, hanem még a jelenkorban is. Pontosan az az eset, mint a paradicsomnál, hogy elvileg gyümölcs, de mégis az esetek 90 százalékában zöldségként emlegeti mindenki.

    Midnightcoder2 által írt definciót is el tudom fogadni, habár ha a Wikipediát (amit bárki szerkeszthet) és a Rubicont kell egymás mellé tenni mint forrás, elég egyértelmű, hogy melyiket választanám. Főleg hogy a Wikin azért igen sok "butaság" van, ami a Rubiconra kicsit sem jellemző.

    Péter Tóth 2018.06.14. 10:42:07

    @csokiduda:

    Igen, a besorolást tekintve egyetértünk. Ezért is írtam én is úgy, hogy "meghajtását tekintve". Mert abból a szempontból egyértelműen NEM rakéta. És ez nem Wikipedia gondolat, hanem tény. Ha meg köznyelvi értelemben gondolkodom, akkor akár lehet rakéta is.

    A probléma abból adódik, hogy az angol "missile" kifejezés a magyar nyelvbe hibásan jött át. Míg ezt a szót mi a "rakéta" kifejezéssel azonosítjuk, az amerikai angolban a "missile" kifejezés többet jelent, mint csak a rakéta. Tágabb értelmezése van. Olyan lövedék szerű fegyvert jelent, amely valamilyen(!) sugárhajtóművel működik. Tehát nem csak a rakétahajtóművel működő eszközt jelenti, hanem bármit, ami sugárhajtóművel működik.

    Sőt. Klasszikus értelemben az angolban a V1 NEM szárnyasbomba. A "glide bomb" kifejezést olyan eszközökre alkalmazzák, melyeket repülőről ejtenek le / indítanak el, majd azok valamilyen önálló vagy külső rendszerrel tudnak irányt változtatni.

    Itt tehát arról van szó, hogy a magyar nyelvben a "szárnyas bomba", az "irányított rakéta", a "rakéta", a "robotrepülő" és hasonló szavak jelentése nem teljesen tiszta, hibásan ragadt meg a köztudatban. (Kábé mint amikor kilogrammot mondunk valaminek a súlyáról beszélve.)

    Én ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy a cikk írása előtt érdemes az adott témának szakértőjéhez fordulni. Biztosan van valamelyik egyetemen egy professzor, aki helyreteszi a kifejezések pontosságát. Mert a Rubicon, mint hiteles forrás, hmmmm azért barokkos túlzás.

    alfacharlybravo 2018.06.14. 10:42:08

    Helytelen és hibás fogalom a magyar sajtóban gyakran emlegetett cirkálórakéta megnevezés. Ugyanis a nem rakétahajtású repülőeszközök nem minősülnek rakétának. Eredete az angol cruise missile hibás tükörfordításából vezethető le. Az angol nyelvű terminológiában a missile több mint rakéta: olyan lövedék-fegyver, amely a sugárhajtás valamelyike révén képes repülni. A cruise missile ennek irányított változata.

    alfacharlybravo 2018.06.14. 10:42:09

    Én szerintem a Wiki jól írja le V1 -t. Persze vannak kombinált eszközök amik a nagy távolságot sugárhajtóművel győzik le a cél előtt meg rakétával gyorsítanak fel.

    Az első, rendszerbe állított robotrepülőgép a második világháborús német V–1 volt, mely a mai robotrepülőgépek szinte minden ismertetőjegyével rendelkezett: a sugárhajtóműves repülőeszköznek hengeres törzse és egyenes szárnyai voltak, a célra vezérlést pedig tehetetlenségi irányítórendszer végezte. Bár elsősorban szárazföldi indítású változatait használták, létezett levegőből, és tervezték tengerről indítható fegyver kifejlesztését is.

    csokiduda 2018.06.15. 05:53:20

    Még a tegnapi napon utána kérdeztem a dolognak, de csak éjjel jött válasz rá. A rakéta tényleg nem megfelelő kifejezés a V-1-re, még ha az esetek jelentős részében úgy is fordítják. A címet javítottam. Köszönöm az észrevételek.

    Lacock 2018.06.16. 08:02:22

    @csokiduda: még egy apróság a rakéta - repülő vitához: a v1 - nek aerodinamikai felhajtóerőt termelő szárnyai vannak, egy rakétának nincs ilyen, csak legfeljebb stabilizáló lapjai, amelyek a pályáján stabilizálják a rakétát, de ezek nem termelnek felhajtóerőt.

    Másik különbség: a rakéta magával viszi az üzemanyaga égéséhez szükséges oxidálószert, a repülő sugárhajtóműve nem, azt a levegőből nyeri.

    csokiduda 2018.06.16. 08:11:31

    @Lacock: nem éreztem ezt vitának. szimplán egy eszmecsere volt, ahol az olvasóknak volt igaza én pedig javítottam a cikket, miután kiderült hogy a hat írás, amit forrásként használtam, mind hülyeséget írt és ezáltal én is. Őszintén szólva így van értelme írni, ha a kommentelők normális hangnemben rá tudnak világítani, hogy "ember valamit elrontottál". (Sajnos a normális hangnem elég ritka, ezért is van előzetes moderálás.) Ilyenkor ha ezt meg lehet beszélni, értelmes keretek között, miért ne javítaná az ember, ha hülyeséget írt és még nekem is jó szájízem marad utána. Hibázni emberi dolog és mivel nem ez a munkája egyik szerkesztőnknek sem, csak hobbiból írunk, nyilván ilyenek előfordulhatnak.