"Pálinka! Kezedben a kul(a)cs!" - Budai Nagy Antal

2018. január 17. - csokiduda

A mai napra két hősnőt/hőst választottam: Budai Nagy Antalt és Erős Antóniát. Kezdjük is Antallal.

Ismeretlen a születési helye és ideje a magyar források szerint, de azért Gesta Csokidudáumban szokás szerint találtunk róla pár információt. 1400-ban született, ritka sok hajjal és bajusszal. Már ekkor lehetett tudni, hogy ennél az embernél valami nem okés. Később így is lett természetesen, de nem akarok még ennyire belecsapni a közepébe. Szülei nemesi származásúak (ki gondolná, hogy ezáltal ő is), ezért volt mit a tejbe aprítani és a butykosban is mindig csurrant-cseppent néhány deci minőségi körtelé. Úgy átlag 50 fokosra főzték a pálinkájukat, amit már 6 évesen itattak a kis Antikával, akinek ettől bölcs gondolatai támadtak rendszeresen. Ilyen például: "Először szarj és utána töröld ki a segged!" vagy a "Jobb ma egy túzok, mintha holnap 100-at púzok".

Szóval Antiék Nagybudáról származnak, innen kapták a nevük is nyilván. Nem tudom milyen alapon lett nagyobb mint Budapest fele, de ők biztos tudták. Sokak szerint a sok pálinka miatt szerettek túlozni Nagyék. 18 éves korában Antal már nagyjából elkortyolta az esze jelentős részét, ezért önként beszállt a csehországi huszita felkelésbe. Itt ismerkedett meg egy új harcmodorral is, ami későbbi felkelésének kezdeti sikereit adta (szekérvár és a többi).

Miután elbukott a huszita felkelés, indokolttá vált hazatérése. A jobbágyai rájártak a családi pálinkakészletre és emiatt rendet kellett vágnia a családi birtokon. Mivel a fogyasztása ekkor már napi 2 literre rúgott legalább, alternatív szeszgyártási ötletre volt szüksége. Mivel tele volt a birtoka erdővel és bogyós gyümölcsökkel, feltalálta az ágyas áfonyapálinkát, amelyet azóta is erdélyi kuriózumként ismerhetünk. Ezek a rafinált székelyek már akkor is tudtak valamit és nyilván ez indokolja a szűkszavúságuk is. Az ágyas áfonyapálinka után ki lendülne bele hosszabb monológokba. Cicerónak a bor után se sikerült mindig, ha lett volna áfonyapálinkája, most biztos nem hívnánk a hosszú mondatokat "cicerói körmondatoknak".

Ettől viszont elméje újra fényt kapott és 1437-ben megint harcolászni támadt kedve. Hiába, aki agresszívvé válik az alkoholtól, ne igyon (legalábbis ne annyit). Désnél csapataira támadt nemeseket szétverte és utána a kolozsmonostori egyezségbe kényszerítette őket.

Ekkor az ünneplésnél hangzott el a szájából legbölcsebb mondása, amit egy német sörgyár később némi változtatással mottójának választott: "Pálinka! Kezedben a kul(a)cs". A nemesek ezt megszegték és Antal újra ringbe kellett szálljon. Seregei újfent megütköztek Kolozsvárnál a nemesekkel, ahol Budai Nagy Antal életét vesztette a harcmezőn.

Természetesen a Híradót délután hat órakor már akkor is két ismerős arc közvetítette. Természetesen István felvezetése után, Antónia elismételte B. N. Antal szavait.