Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Összefüggések, amikre eddig nem gondoltál!

Csokiduda Blogja

  • A "lőcsei fehér asszony" balladája

    2018. február 16. - csokiduda

    Géczy Julianna rövid ám, de kalandos életéről szeretnék ma megosztani veletek néhány valós és szokás szerint néhány kitalált információt, a poén kedvéért. Géczy Juliannát a Rákóczi szabadságharcban keverték gyanúba némi árulással és ezért kapta a "lőcsei fehér asszony" nevet. 

    Itt már kapásból el kell gondolkodnunk kicsit Lőcse városának névadásáról. A lőcs szó alapesetben egy hosszú, enyhén görbülő szekértartozék, de pejoratív értelembe használják a férfiasság elnevezésére is. A valóságot persze sosem fogjuk megtudni, de a ballada kedvéért kitaláltam egy remek történetet a település nevének kialakulása végett. Szóval történt az úgy, még a tatárjárás után, hogy német ajkú telepesek érkeztek az országba. A németek persze már akkor is sok dologban előttünk jártak, de itt inkább az-az apropó játszik, mint a kommunizmusban, hogy a fiatalság java része NDK-s pornófilmeken szocializálódott. Hát az akkor még névtelen település találó nevű ura, Regen Kurt - hosszú idevándorlása után - gyakorta fogadta a szűzlányokat udvarában az "első éjszaka jogán". Gondolom ezt nem kell senkinek sem magyarázzam, ha kellene, akkor inkább a googlebe nézzen utána. Nem csoda hát, hogy a település névadásánál, a földesúr legjellemzőbb tulajdonságát emelték ki, a lőcsét. A későbbiekben persze ez a legenda feledésbe veszett, maga a település sem virágzott feltétlen úgy, ahogy egy ilyen névtől várhattuk volna. 

    geczy_juli_2.jpg

     

    Kisebb ugrás az időben, 1680-ig, amikor Géczy Julianna megszületett. Akármilyen meglepő, nem Lőcsén, hanem Osgyán. Igen-igen, én is rákerestem a googlebe, mert életembe nem hallottam róla, egy kisközségről van szó a Felvidéken. Vannak, akik szerint innen származik az ostya szó (2-t legalább biztos tudok). Gondoljunk csak bele, szex után mindig jól esik a nasi és ha már az ember Kurt Lőcsé(jé)ről tartott haza, csak megállt a helyi fogadóba egy ostyára. Mivel az ostya Krisztus teste is a keresztény vallásba, nem is ártott némi lelki megtisztulás.  Látjátok az ember egy kicsit elgondolkodik és soha nem gyanított összefüggések pattannak ki a fejéből. No de térjünk vissza Juliannára. Gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk, de az biztos, hogy 1700-ban nőül ment Korponay Jánoshoz. Házasságukból egy gyermek született. Élete mozgalmasabb része a Rákóczi szabadságharc kitörése után következett, ugyanis a férje először a császári oldalon szállt harcba, az apja pedig kuruc ezredes volt. Olyan lehetett ez, mint amikor egy családon belül van egy Barcás meg egy Madridos, csak az ilyen szitukban ők ritkán lőnek egymásra. Nah eljött a pillanat, amikor szembe is kerültek, mert 1703-ben Julianna apja Zsigmond, ostrom alá vette a Koháry birtok központi várát, Csábrágot. Nem kell mondjam, hogy Julcsi férje a családi birtokot annyira nem akarta átadni a kurucoknak, ezért 1704-ig védte a várat. Miután kénytelen volt átadni, gyors hűséget esküdött Rákóczinak, hogy hátha visszakapja a földjeit. Az akkori politikai helyzet sem volt más, mint a mostani. Ha nem jó segget nyaltál, gyorsan kiadták másnak a helyed a kondér mellett, aztán nyilvánosságra hozzák, hogy "elkúrtuk", miután Balatonöszödön az öszöd is elment, ha már az utolsó reménysugár, Botka úr is szögedi. 

    geczy_juli_1.jpg

    De haladjunk tovább, mert soha nem derül ki, hogy miért lett Julianna a "lőcsei fehér asszony". 1709-ben a császári csapatok ostrom alá vették Lőcsét, ahol főhősnőnk Jókai Mór írásai szerint, pont Andrássy István kuruc várvédő generális lőcsén fordult meg elég gyakran. Nyilván házasságtörése miatt jött először a fehér (a fehér máj után) jelző, de aztán a kuruc propaganda gépezet még a vár kapitulációját is a nyakába varrta. Valakire kenni kellett már akkoriban is, ha valami nem úgy sült el, ahogy ki volt találva. Nem volt akkoriban egy Torgyán József, aki csak egy ilyen helyzetben bemondja, hogy "XY mondjon le". Ebből a szempontból szerencsétlen asszony pedig csak a magyarok és labancok közötti postát kézbesítette rendszeresen, mert levelezés formájában zajlottak a tárgyalások a megadásról, de Juliannának semmi egyéb szerepe nem volt a kapitulációban, csak rákenték a sztorit. Jókai Mór addig ment a halandzsázásban, hogy maga a hősnőnk nyitotta ki saját kezűleg a várkapukat, hogy beengedje a császári csapatok. Na most ha valaki látott már ilyen kaput közelről, az pontosan tudja, hogy erre egy nő fizikailag egyedül képtelen. Gyakran férfiakból sem volt elég csak 2-3 megtermett legény, hogy ezt megoldják. No meg a kapuőrség merre járt akkor, amíg ő kinyitogatta egymaga a kapukat? Szóval ezt a történet több sebből is vérzik. Azt tudnám esetleg elképzelni, hogy Julianna belopózott az istállóba és megkérte az összes lócsokidudát, hogy segítsen neki. Nagyjából ennek is pont annyi realitás értéke van, mint a kurucok vagy Jókai kitalációjának. Ettől függetlenül a köztudatban még mindig a "lőcsei fehér asszony"-ként szerepel vagy "lőcsei árulóként", pedig a fele se igaz annak, amivel vádolják ez ügyben. 

    geczy_andrassy_istvan.jpg

     

    Julianna igazi drámája viszont a szatmári béke után következett. Elmondása szerint Rákóczi leveket adott neki a szabadságharc újraszervezésével kapcsolatban, amiket a kuruc vezetőknek kellett volna eljuttatnia, köztük apjának is. Viszont ezeket a leveleket elmesélése alapján elégette, mert nem akarta apját megint belekeverni valami kuruckodásba, mert féltette, illetve a kurucok bosszújától is tartott. Ez nem volt élete legjobb húzása, ha igaz is volt, mert ez se a kurucoknak, se az osztrákoknak nem tetszett túlzottan és a két oldal kereszttüzébe került. Kínvallatás alá vetették és mivel elég sok ellentmondásba keveredett, 1714-ben Győrben a Széchényi téren fejét vették. Akkor persze még nem Széchényi térnek hívták, mert a névadó egy évszázaddal később alkotott. Akkoriban a térnek nem volt rendes neve, csak annyi, hogy "piactér". Innen is látszik, hogy mekkora "fejetlenség" uralkodott ott rendszeresen. 

    geczy_juli_3.jpg

     

    Ne feledd: Oszd meg! És duhajkodj!


    Ezúton kívánnék boldog névnapot a Juliannáknak és Lilláknak. 

    Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy a blog követhető a facebookon és az instagramon is:

     

    https://www.facebook.com/csokiduda.blogja/

     

    https://www.instagram.com/csokiduda.official/

    És már twitteren is:

    https://twitter.com/csokiduda

    A bejegyzés trackback címe:

    https://csokiduda.blog.hu/api/trackback/id/tr7913673480

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.