Kossuth Lajos elfeledett kishúga

2018. február 19. - csokiduda

A mai napon a bőség zavarában választhattam főhősnőt/főhőst, mert Toldi Zsuzsanna fitness modell adta volna magát nagyon (ilyen névvel, hogy Toldi csoda is lett volna, ha nem az erejével tűnik ki a tömegből), de inkább egy részben feledett, mégis jelentős alakot választottam mára. Mégpedig Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos húgát. Nem lehetett könnyű élete a bratyó árnyékában, de mégis tudott valamit villantani. És nem úgy mint Dundika, hanem az élet értelmesebb területén.

Kossuth legkisebb húgaként látta meg a napvilágot és gyermekkoráról sokat nem tudunk, csak annyit, hogy édesapja ügyvédként tevékenykedett, de idős korára elvesztette állását és ezután családostól Pestre költöztek szerencsét próbálni. Mint a mai világban is sokan. Kossuth Lajcsi már akkor jól jövedelmező állásban volt, úgyhogy adott haza egy keveset a családnak így a mindennapi gondjaik nagyjából megszűntek. Zsuzsanna ekkor vált Lajos jobbkezévé részben, mert segített neki az Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében és amikor megjelent a rendőrség, hogy letartóztassa Kossuthot, a kis Zsuzsanna rejtette el az utolsó szám kéziratát. Miután Kossuthot elvitték a böribe, Zsuzsanna Meszlényi Rudolfhoz ment feleségül. Ami később jó döntésnek bizonyult, mert vagyonos férfi is volt, 1848-ban, 7 év házasság után meg is halt, szóval minden rendben volt. Férjével Sárbogárdra költöztek, ahol beszálltak az Országos Védegyletbe és annak Fejér megyei részlegét ők hozták létre. Rudi 1848-ba már utolsó kéziratát, ami csak fejben volt meg, Szent Józsefnek adta át a Mennyország kapujába, ami újfent nem túl nyerő anyagi helyzetbe hozta Zsuzsannát, akinek ekkor már 3 gyermeke is volt. Gyermekeik közül, - Gizella, Ilona, Rudolf - a kis Rudi volt említésre méltó, mert hiába lett az apja után elnevezve (aki ugye a nagy Rudi volt), az ő rudija jóval kisebb volt. Gyanakodtak is egyből a postásra már születésekor.

Zsuzsanna fontos tette ezek után következett, amikor kirobbant a forradalom és a szabadságharc. Férje halála után visszaköltözött Pestre és testközelből látta, ahogy a bratyó és banda megcsinálja a forradalmat. 1848-ban több nem is történt vele, de 1849-ben Flór Ferenc (akinek semmi köze nincs Flour Tomihoz, azon kívül, hogy a csajozós dumája neki sem terjedt tovább, minthogy "mizu, mizu, mizu") vezetésével újjászervezték a honvédség egészségügyi szakágát, melynek következtében Kossuth bevette a legkisebb húgát is abba a körmérkőzéses bölöncpöckölő versenybe, ahol 4 lánytestvére közül a győztest az "összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki. Mivel Zsuzsanna akkor már egy bő éve komoly szegénységben élt a 2 lánygyermekével és a kis Rudival, nem nagyon telt nekik gyermekjátékra. Így gyakorta pöckölgettek otthon bölöncöt, mivel más nem volt kéznél és Rudi pelusából mindig volt utánpótlás. Zsuzsanna így mint gyakorlott pöckölő, könnyedén elnyerte a címet és 1849. április 16-án ki is nevezte Kossuth.

Zsuzsanna talpraesettsége nem csak a pöckölésben nyilvánult meg szerencsére, mivel 3 hónap alatt 172 tábori kórházat hozott létre, illetve több felhívást is sikerrel intézett nőtársaihoz, miszerint vegyenek részt ők is a sebesültek ápolásában. Mindeközben sajnos a szabadságharc helyzete egyre rosszabbodott - főleg miután megjöttek az oroszok is -, amivel párhuzamosan az egészségügyi ellátásra is egyre kevesebb maradt. Zsuzsanna ekkor segítőjével Barna Ignáccal járta az országot, hogy próbáljon támogatást szerezni ügyének, melynek következtében az első katonai kórházat létre tudta hozni. A világ tévesen Florence Nightingale-t tiszteli mint az első katonai kórház létrehozóját, aki az 1854-es krími háborúban hozott létre egy katonai kórházat. Valószínűleg azért, mert a szabadságharc bukását követően először orosz majd osztrák fogságba esett Aradon és nem tudta magát megfelelőként bereklámozni. Haynau a budai várbörtönbe vitette, de felmentették, mert több fogságba esett osztrák tiszt is tanúskodott amellett, hogy kiváló ellátásban részesítette őket. Itt nem derül ki, hogy az akkor már közel 2 éve özvegy Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna mivel nyújtott többet (le)ápolásban, mint mondjuk mások, de akkor már biztos szüksége lehetett a férfi társaságra.

Ezt bizonyítja, hogy 1851-ben egy újabb ilyen véletlen folytán kapcsolatba került egy Makk József vezette szervezkedéssel. Pont Makk, micsoda véletlen. De hát ne kövezzük meg ezt a köztiszteletben álló hölgyet, mert az ember társas lény, az akkor már 3 éve férfi nélkül lévő Zsuzsanna, lehet Makk Marcival is összegabalyodott volna. Ennek a szervezkedésnek következtében újra letartóztatták és Pesten vetették börtönbe. Itt tüdőbaja kiújult és átszállították a bécsi rabkórházba, ahonnan az amerikai nagykövet kiimádkozta viszonylag hamar. Az osztrákok azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy soha többet nem tér vissza hazájába és nem népszerűsíti a szegények körében a bölöncpöckölést a továbbiakban. Először Brüsszelbe emigrált, de ide még az osztrákok keze elért és gyakorta zaklatták az osztrák követség dolgozói. Itt tartózkodása alatt kitanulta a csipkeverést (mindig csak a "verés"), aminek a kezdeti fogásait Makk úron is kitanulta, és csipkeverő műhelyt nyitott. 1853-ban megunta, hogy az osztrák nagykövetség emberei zaklatják és nem szexuálisan, ezért az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol a szabadságharcban végzett munkája miatt haláláig köztisztelet övezte. Itt is csipkeverésből próbálta magát fenntartani, viszont a feszített munkatempó miatt újfent kiújult a tüdőbaja, amibe 1854-ben életét vesztette.