Taylor Sheridan nevét lassan el kell kezdenünk komolyan megjegyezni. Eddig csak mint forgatókönyvíró tevékenykedett és epekedve vártam első saját rendezését. Van még hova fejlődni, mint mindenkinek, de első nekifutásra kiváló filmet rendezett. A forgatókönyvei eddig is kiemelkedőek voltak (Sicario, Préri urai) és sokan korainak tartották, hogy rendezzen, de a 7,8-as IMDb osztályzat első filmre sokatmondó. Szokás szerint a sztori Amerika egy elhagyott részén játszódik, ahol a világtól elzárt helyeken elmosódnak a törvények és az emberek zárkózottsága miatt nem igazán lehet haladni a bűnügyekkel és hát a fagyos táj sem gyorsítja meg a dolgokat. Erősítés vagy egészségügyi szolgáltatás több órányira. Minden adott a drámához és a krimihez. Talán ez Sheridan egyik legnagyobb erénye, hogy ezen tájakat és a hozzájuk kapcsolódó különc embertípusokat kiválóan ki tudja aknázni. Sokan próbálkoztak már ilyennel, de a legtöbben ha nem is buktak bele, de a közelébe sem érnek ennek a filmnek. 

Az események szokás szerint nem pörögnek. A maga komótos tempójában halad a történet, de csak annyira, hogy ne legyen vontatott. Lassú, de mégse nézi az ember folyamatosan az óráját, hogy mennyi van még vissza, mert annyi mindig történik, hogy lekösse a néző figyelmét. Kiválóan időzítettek az események, mint az előző két filmjénél is, ahol közreműködött forgatókönyvíróként. Jól időzített drámai jelenetek, mindegyiknek kiváló az előkészítése. Sejtet valamit a nézővel folyamatosan és aztán legtöbbször nem az történik, amire a néző számítana. Ez is egy olyan dolog, amiről sok rendező példát vehetne. Mostanság annyira egy kaptafára készül a legtöbb film, hogy az első 25 perc után már tudod mi lesz a vége nagyjából. Na ez itt teljesen máshogy történik. Egészen a megfejtésig nem tudod, hogy vajon ki lesz majd a hunyó. 

A cselekménybe direkt nem megyek bele csak dióhéjban, mert nem akarom lelőni a poént. Az események Wyoming havas tájain történnek egy indián rezervátumban, ahol társadalomból kirekesztettek és indiánok tengetik reménytelen napjaik. Az a klasszikus eset, amikor a hóember építésen kívül sok mindent nem lehet csinálni, olyat aztán végképp nem, ami pénzt is hoz és reményt adhat. (Ezt a hangulatot is remekül ábrázolja a film mellesleg.) Egy "csodás" napon viszont Cory Lambert (Jeremy Renner) nem csak pumák csokidudájába botlik, hanem egy 18 éves lány holtestére is rátalál. A rendőrség szövetségi segítséget kap egy csöppet zöldfülű ügynök személyében (Elizabeth Olsen), aki egyből nekifut azoknak a falaknak, amiket az előbbiekben vázoltam. Már a boncolásnál kezdődnek a bonyodalmak, ahol mindenki számára egyértelműen gyilkosságot az időjárási körülmények és a holttestből lakmározó állatok miatt nem lehet egyértelműsíteni a boncolásnál. Itt már be kell hazudni felfelé ezt azt, hogy ne rendeljék azonnal vissza Jane Banner ügynöknőt. 

A filmnek azért vannak gyenge pontjai, amiket mondjuk szakavatott szemek vesznek észre leginkább, nekem is azért tűnt fel, mert a film megtekintése előtt elolvastam néhány kritikát. De az szemmel látható, hogy a rendezői tapasztalatlanság hiánya végett nem sikerült jól a táj óriási méretét, az elzárkózottságot visszaadni. Az, hogy többször elhangzik a filmben, hogy a segítség egy órára van, nincs mentőhelikopter és még sorolhatnám, az azért nem adja vissza a teljesség igényével a környezetet. 

Jeremy Renner játékát kiemelném még, mert kiváló. Eddig is tetszettek az alakításai, de ez nálam és több kritikusnál is Oscar jelölés, ha nem is Oscar díj. Nálam az utóbbi, de sajnos én csak az Aranycsokidudát tudom kiosztani, az Oscart nem - pedig gyorsan fityiszt mutatnék a sok előre megbundázott dolognak arrafelé. Biztos nem járna úgy sok jó színész, mint például Charles Bronson, hogy örök legendaként Oscar nélkül kell maradjon. Nyilván Jeremy Rennerrel nem lehet összehasonlítani még, mert azért Bronson jóval nagyobb kaliber (legalábbis egyenlőre), de biztosan azt érezném az Oscar átadó után, mint amikor Di Caprioval a Wall Street farkasával, hogy csak a jelölésig jutott. 

Szóval jó film, erősen javaslom mindenkinek! Nálam 5/5 még ha van is hová fejlődni. Régen láttam ilyen jó krimi/dráma kombót, talán a 2008-as Törvény gyilkosa (Robert De Niro, Al Pacino) után éreztem hasonló elégedettséget filmnézés után a műfajban. 

További infók még a mafabon: klikk!