Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Összefüggések, amikre eddig nem gondoltál!

Csokiduda Blogja

  • Normandiai partraszállás - A leghosszabb nap

    2018. június 06. - csokiduda

    A II. világháború a XX. század egyik legborzalmasabb és egyben az egyik legnagyobb hatású eseménye, mely jelentősen formálta a világot. Annak részeseményei meghatározóak az adott kor generációjára - mind a kezdete, mind a vége. Utóbbi egyik központi momentuma az 1944. június 6-i normandiai partraszállás, a vég kezdete. Ez a hadművelet nyitotta meg az új frontot a háborúban, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában. Ma van ennek a 74. évfordulója, ennek kapcsán arra gondoltunk, hogy idézzük fel kicsit az eseményeket.

    d-nap_2_csokiduda.jpg

    Mielőtt áttérnénk a D-nap konkrét menetére, jobb ha kicsit felelevenítjük az előzményeket.1943 januárjában Churchill  (brit miniszterelnök) és Roosevelt (az Egyesült államok elnöke) megegyezett Casablancában egy második front megnyitásának lehetőségeiről. Frederick E. Morgan altábornagyot bízták meg a tervek részletes kidolgozásával. A front helyszíneként Normandiára esett a választás, melynek időpontjaként 1944 májusát tűzték ki. A partra szálló erők parancsnoki posztjára Bernard Law Montgomery brit tábornokot nevezték ki. Kiváló stratéga is volt, tapasztalt harcos és vezető. Átvizsgálta az addigi terveket, de túl sebezhetőnek találta azt, így eszközölt néhány nagyobb változtatást, ami által ez a csapás sokkal nagyobb mértékűvé vált. Három helyett, öt partot érintett és mivel a védett kikötők megtámadása szinte öngyilkos hadművelet lett volna nehézfegyverzet nélkül, így meg kellett oldani azok biztonságos partra juttatását. tankokkal kapcsolatos kérdéseket a nyugállományból visszahívott vezérőrnagy Sir Percy Hobart oldotta meg. d-nap_4_montgomery_csokiduda.jpg

     

    A németek megtévesztése érdekében egy teljes "álhadműveletet" építettek fel Pas-de-Calais partjainál, hogy elhitessék, hogy ide tervezik az offenzívát. Dover környékén furnérlemezből készült felszereléseket, és felfújható gumi „tankokat” halmoztak fel, illetve bombázták a Calais mögötti vasúthálózatot. Egy képzeletbeli fantom sereg (1. Amerikai Hadseregcsoport) „gyülekezett" Kentben. A fantom sereg élére még George Pattont is kinevezték, akitől a németek a legjobban tartottak. Ez a megtévesztés olyan jól sikerült, hogy a partraszállásról a németek jó darabig azt hitték, hogy csak elterelés.

    Az időjárás is fontos szerepet játszott a történések alakulásában. Az elmondások alapján 30 éve nem volt akkora vihar a környéken, mint a partraszállás előtti napokban, és semmi jel nem mutatott arra, hogy abba fog maradni. Június 4-én 16 órakor összeült a vezérkar. A hírek nem voltak biztatóak, a meteorológusok szerint lehetetlen lett volna a légi támogatás, a tengeri ágyúzás ebben az időben. Végül Eisenhower döntött: a támadást elhalasztották és mivel a körülmények másnapra sem javultak, mindent mérlegelve végül június 6-ra esett a nagy nap.  A német táborban is figyelték az idő alakulását. Rommel, a német tábornagy úgy döntött, hogy most biztonságos néhány nap pihenőre vonulnia és a partraszállás napján a szövetségesek szerencséjére Németországban tartózkodott. 

    d-nap_atlanti_fal_csokiduda.jpg

    Az Overlord nevet viselő hadművelet sikerének egyik alappillére, hogy a németek a támadást Somme-tól északra várták. Több logikus érv is szólt emellett a helyszín mellett a szövetségesek részéről, amit a csöpögtetett álhírek csak tovább erősítettek.  Az expedíciós erők összlétszáma 1944. június 6-án közel hárommillió katona volt, melyből 175 000 partraszállását tervezték arra a napra. A Montgomery által kidolgozott terv öt helyen irányzott elő partraszállást. A Carentani-öbölben két oldalt az amerikai 1. hadsereg első erőinek kellett két helyen, ehhez csatlakozva keletre a normandiai parton az Orne-ig, míg az angol 2. hadseregnek három helyen hídfőt létesítenie. A hídfők – nyugatról keletre – a Utah (4. amerikai gyalogos hadosztály), az Omaha (1. amerikai gyalogos hadosztály), a Gold (50. brit gyalogos hadosztály), a Juno (3. kanadai gyalogos hadosztály) és a Sword (3. brit gyalogos hadosztály) fedőnevet kapták.

    d-nap_3_terkep_csokiduda.jpg

    Június 6-án az invázió már éjfél, fél egy tájában megkezdődött, amikor légi úton szállított ejtőernyősök szálltak le a cherbourgi félszigetre. Ezek az alakulatok hidakat robbantottak, vasútvonalakat vágtak el és repülőtereket foglaltak el. Őket követték sikló repülőgépen szállított csapatok, akik már kisebb páncélozott járműveket is vittek magukkal a később partraszálló nagyobb alakulatok számára. Mindezek után június hatodikának reggelén Normandia partjainál megjelentek a szövetséges hajók, amik azonnal elkezdték lőni  a partvonalra. Az atlanti erődvonal német ütegei rögtön válaszoltak, így egy hatalmas méretű tüzérségi párbaj kezdődött. Mindeközben az angol-amerikai hajókról rohamcsónakokat eresztettek le, a gyalogság megindult a partra. A reggeli órákban elsőként partra érkezőket viharos és esős időjárás fogadta. Bár a német tüzérség rögtön tűz alá vette őket, a terepviszonyok kedveztek a gyors előretörésnek. A partvonal jobbára lankás emelkedőkből állt, így a partra érkezőknek nem kellett jelentős meredélyeket megmászniuk. Az első nap délutánjára a nap is végre kisütött. A hadihajók most már egészen közel húzódtak a partokhoz és a nehézágyúik  is folyamatosan lőtték a parttól távolabbi német állásokat.

    d-nap_1_csokiduda.jpeg

    A parton harcoló egységek viszonylag hamar áttörték a német bunkerek vonalát és megkezdték a Cotentin-félsziget meghódítását, Cherbourg kikötőjével együtt. Ugyancsak jelentős harcok folytak Caen városánál, a partraszállási övezet legkeletibb szakaszán. A normandiai partraszállás első napjának legfőbb eredménye az volt, hogy sikerült összesen 170 ezer angol-amerikai katonát partra tenni (ami a tervezett 97,14 százaléka). 

    Mint ahogy az már egy korábbi bejegyzésünkből is kiderült, a II. világháború egy közkedvelt filmes téma, konkrétan a normandiai partraszállást is több nagyon jól sikerült alkotás is bemutatja/feldolgozza. Ilyen a Ryan közlegény megmentése vagy Az elit alakulat, de szerintem az eseményeket legátfogóbban és legmonumentálisabban bemutató film az 1962-es 'A leghosszabb nap' (ami amúgy a TOP 10 II. világháborús filmek listájára is felkerült). Nem véletlen, hogy a film két Oscart nyert (legjobb operatőr és legjobb vizuális effekt kategóriában). Az egyik húzónév John Wayne. A film szerintem egyik legnagyobb erénye a történelmi hűség. A szövetségesek és a németek szemszögén kívül a francia ellenállás tevékenységébe is bepillanthatunk, ezzel is érzékeltetve, hogy mennyire összetett, bonyolult és egymással szorosan kapcsolatban álló kis darabkákból állt össze az egész. A film szándékosan fekete-fehér verzióban készült. Egyfelől, hogy a világháborús híradók emléke és valóság érzete megteremtése miatt, másfelől így könnyebben lehetett beilleszteni eredeti felvételeket. A csatajelenetek felvételei, vágása és rendezése is zseniális. Az adott kor filmes technológiájához képest az alkotók kitettek magukért - sikerült hitelesen visszaadni a mozzanatokat - még ha az egészet egy kicsit át is itatja az amerikai propaganda hangulata. A film majd három órás, de mindenképpen érdemes megnézni. Élvezetes és informatív. Csak ajánlani tudom. 

     

     

    És még egy érdekesség zárásként. Sokak fejében gondolom már régebben is megfogalmazódott a kérdés, hogy mi lehet a "D" a D-nap (D-day) nevében. Elég sok furcsaságot olvastam erről, amikor a cikkhez gyűjtöttem anyagot. A legtöbb téves magyarázatot Dwight D. Eisenhower neve, a Debarkation (partraszállás), Decision (elhatározás), Death (halál) vagy a Doom (végzet, ítélet) szavak kezdőbetűi adták. Nos ezek hibásak egyértelműen. A "D" szimplán a day szó rövidítése. Már akkor is, ahogy most is, egy-egy hadművelet napját D-vel jelölik. (D-1: egy nappal a támadás előtt, D-2: két nappal a támadás előtt stb).

    A bejegyzés trackback címe:

    https://csokiduda.blog.hu/api/trackback/id/tr2714026536

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Zelovich Gábor 2018.06.06. 16:57:34

    A legjobb tudomasom szerint a D-day azert D-day, mert 3-szor volt elnapolva a partraszllas.
    Az eredeti, elso nap volt az A-day (junius 3), de azt elnapoltak az idojarasi viszonyok miatt. A masodik nap, junius 4-e volt a B-day, elnapolva, C-day (junius 5), elnapolva, es junius 6-a a D-day, amin vegulis megtortent a hadmuvelet kezdete.

    csokiduda 2018.06.06. 17:08:31

    @Zelovich Gábor: Nos a forrásom ahhoz részhez az Euronews illetve a Nat Geo volt. Mindkettő ugyanezt írta róla, tehát több mint valószínű, hogy az az igazság.

    Brandon Frazer 2018.06.06. 20:05:01

    Én személyesen jártam végig a partot és néztem be minden emlékhelyre, múzeumba, beszéltem itteni emberekkel. Baromira nincs ennyire hypeolva itt, a helyiek is szinte mind azt mondják, hogy túl van lihegve. Ha a sírokat megnézed alaposan, a legtöbben nem a partraszállásban haltak meg, hanem bent, a szárazföldi harcok során. A partraszállás egy baromi nagy elkúrás volt. És hatalmas kamu, ami a Ryan közlegényes filmben van, töredéke harcok nem voltak itt. Eleve nem is ott szálltak partra, és alig voltak a parton, akik várták őket, a lövegek pl. nem is ide voltak csoportosítva, itt ezen a részen van nem is voltam ,vagy elavultak voltak. Sokat elmond a partraszállók balfaszságán, hogy nem csak oldalirányban nézték be a partot, hanem távolságban is. Volt olyan harckocsi, amit 6km-re a parttól vízbe dobtak. :D. Volt idő kilőni a partról. :D.

    csokiduda 2018.06.06. 20:17:36

    @Brandon Frazer: Szerintem is túl van misztifikálva egy kicsit az ügy. De nyilván a győztesek írják a történelmet. De ha azt vesszük alapul, hogy a D-napon a szövetségesek vesztesége durván 10 000 fő volt és a hídfő megerősítésénél még nagyjából ennyi akkor elég könnyen megállapítható, hogy azért egy Sztálingrád vagy egy Kurszk mennyivel komolyabb összecsapás volt. De ha a komplett nyugati frontot nézzük is elenyészőnek érzem a keleti front veszteséglistáihoz képest (de még ha hozzácsapjuk Észak-Afrikát és Olaszországot, akkor is).
    Az pedig, hogy a németek nem ide csoportosították erőik, az nyilván egyértelmű. A Ryan közlegény megmentése erős amerikai propaganda. (Ha megnézed a cikkbe linkelt II. vh-s top10 válogatást, ott is leírom, hogy az azért meredek kicsit.)
    Ettől függetlenül a tevékenység elérte célját. És hogy mennyi baklövés volt, az meg megérne egy külön cikket is. :)

    Buchhalter 2018.06.06. 20:43:50

    @csokiduda: kicsit egysíkú a posztod a szövetségeseket istenited közben ők is elégé benne voltak ,hogy a dolgok elfajuljanak és több tízmillió ember meghaljon pár ezer ember vagyonosodásáért és persze Európát szépen felosztották egymás között.A poszt simám elmehetne toborzó propagandának ,annyira ügyesen csűrted ,csavartad a dolgokat.Szinte minden sorodból az jön le,hogy milyen szuper volt az angolszász haderő.Hát persze .Arról mélyen hallgattál ,hogy a szövetségesek több mint 50 0000 ezer katonát vesztetettek.Az egész hadművelet során 250 ezer szövetséges és 200 ezer német esett el.

    csokiduda 2018.06.06. 20:54:03

    @Buchhalter: Hát ha a cikkből Te ezt a következtetést vontad le, akkor rosszul fogalmazhattam. És az, hogy a teljes hadművelet alatt ki mennyit veszített, az nem a témához tartozik. A cikk egy napról szól, nem az egész nyugati frontról. És az sem képez vitát, hogy Amerika jóval később szállt be a harcba, mint tehette volna (és ehhez mihez asszisztáltak) és ezzel elhúzták a háborút. Az sem vitás, hogy utána mit raboltak és nem kell csak az anyagiakra gondolni, hanem a tudás, amit a német tudósoktól szereztek (Wernher von Braun például, de itt több tucat nevet lehetne sorolni).
    Szumma: nehéz lett volna a D-napon a német erények kiemelni, mert szinte semmi ellenállásba nem ütköztek a szövetségesek (persze ez viszonyítás kérdése), ha leszűkítjük erre a napra a történések.

    felső határ nincs 2018.06.07. 05:32:28

    Halivúd serint volt ez a legfontosabb max.

    Az oroszok már megnyerték a háborút, mire az amcsik szartrapáltak, csak az amcsi propaganda fényezte a parteraszállást.

    Ami semmi másról nem szólt mint arról hogy az oroszok ne nyomuljanak Portugáliáig.

    felső határ nincs 2018.06.07. 05:32:30

    @Brandon Frazer: kb. 1%-nyi ember halt meg a bátor szartrapálásban a keleti fronthoz képest

    dr. mesterséges színezék 2018.06.07. 05:32:32

    @csokiduda: Miközben a kanadaiak a saját partszakaszukon hőbörögtek, hogy minek szopatták őket a begyakorláskor, miközben az éles gyerekjáték volt, az usákok Omahája egyedül összeszedett akkora veszteséget a földön, mint a többi 4.
    Nem véletlen, hogy a Ryan...-t is az Omahára komponálták.

    David Bowman 2018.06.07. 05:32:39

    Az azért megvan, hogy az egész egy kocsmai verekedés volt az orosz front bármelyik csatájához képest?

    Péterfy 2018.06.07. 14:17:40

    Ha a film dokumentatív jellegű, az csak annak köszönhető, hogy alapja egy riportkötet, mely a partraszállásban résztvevőkkel készült. Igen, ilyen a történelem, azaz mindig a győztesnek van igaza...Az oroszok is megalkották a maguk hőskölteményeit, s azok ugyanúgy hamisítanak, csúsztatnak.A németek is nekiláttak az utóbbi egy-két évtizedben a 2. világháború filmes feldolgozásának, de náluk érthető módon inkább egy-egy ismert, vagy kevésbé ismert, esetleg kitalált személy sorsa, tragédiája áll a középpontban, s nem a nagy politikai összefüggések. Mert ezek védhetetlenek, indokolhatatlanok. Ettől persze még lehet az amikat fikázni.......