Ha megkérdezném, hogy van egy tollad, nagy eséllyel rögtön rávágnád, hogy persze. Nagy erőkkel kutatnál utána a táskádban, az asztalon, meg ha nagyon előzékeny vagy, rögtön bekattintva a kezembe is nyomnád. Mindez azért lehetséges, mert ma már a szimpla golyóstoll életünk mindennapi apró kelléke, de jobb, ha tudod, hogy ez nem volt mindig így. Az 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll volt a fénylő csillag az írószerek egén, amit aztán üstökösként taszított le ez az új találmány, amit (micsoda meglepetés) egy magyar feltalálónak, Bíró Lászlónak köszönhetünk. Szabadalma ma ünnepli 75. születésnapját - arra gondoltunk hát, hogy elmélkedjünk kicsit ennek történetéről, érdekességeiről.
Kezdjük talán magával hazánk fiával, Bíró Lászlóval. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában számos foglalkozásban kipróbálta magát. Volt festőművész, hivatalnok, szobrász, és lapszerkesztő is, olyan neves lapoké az 1920-as években, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap, de ugyanúgy rendelkezett mérnöki vénával is, több találmány is látott napvilágot ebben az időszakban: ilyen volt egy új rendszerű sebességváltó, a golyós dezodor, majd a világhírnevet meghozó golyóstoll is. No de ennek sorsáról majd kicsit később bővebben. Mivel zsidó származású volt, a fasizmus térnyerése és a magyar zsidótörvények miatt kénytelen volt emigrálni. Először Párizsba, aztán Spanyolországon keresztül Argentínába ment, ahol aztán családjával letelepedett. Élete során több, mint 30 találmányát jegyezték, tudományos munkássága kiemelkedő. A halál Buenos Airesben érte 1985. október 25-én. Bíró László emigráció utáni hazájában, Argentínában olyan tiszteletet és elismerést vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe lett.
Több városi legenda is kering arról, hogy hogyan is született a golyóstoll ötlete. Az egyik ilyen szerint egyszer az asztalán véletlenül kiborult egy tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, maguk után nyomvonalat rajzolva - ezzel adva az ötletet. Egy másik történet szerint golyózó gyerekeket látott az utcán (korabeli játék) és a pocsolyán átguruló golyó ragadta meg a képzeletét: felfigyelt rá, hogy az víznyomot hagy maga után. Szerintem a legvalószínűbb a harmadik variáció, miszerint a nyomdagépek rotációs festékhengerének egyenletes mozgása adta az ihletet. Azért is gondolom így, mert az viszont bizonyított, hogy Bíró nyomdatechnikában használt tintához hasonlót akart felhasználni, hogy a toll aztán majd ne kenje össze-vissza a papírt. A probléma forrása az volt, hogy ez a fajta tinta sokkal sűrűbb és ragadósabb volt, mint a töltőtollnál használatos, így szükség volt egy mérnöki megoldásra, egy golyós végű toll tervezésére.
Bíró először egy nagyméretű golyót alkalmazva készített tollat, de ez még elég pontatlan volt és nagyon nagy vonalat hagyott maga után, ládák jelölésére használták. Ugyanezt a megoldást megcsinálta kisebb méretben is, majd írótollként mutatta azt be, de ezekben a golyók még gyakran elakadtak. A feltaláló végül arra a következtetésre jutott, hogy maguk az alkatrészek pontatlanok. A pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyók előállításában és továbbfejlesztésében vegyész testvére, Bíró György, Goy Andor, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. 1938. április 25-én a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál is bejelentette a találmányt, de az emigráció után a végső szabadalmat 1943. június 10-én Argentínában kapta meg. Ezután indult csak el a találmány igazi elterjedése. A toll első nagy megrendelője a brit királyi légierő volt, majd az Amerikai Egyesült Államok hadserege is nagyobb tételben rendelte, mert az írószerszám sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny. Az i-re aztán a Parker cég 1954-es színre lépése tette fel a pontot, egy év alatt majd három és fél millió darab került eladásra az amúgy Moholy-Nagy László által tervezett és mai napig kapható Jotter golyóstollból. Azóta a siker, mondhatni töretlen.
Még néhány érdekes tény, amire anyaggyűjtés során bukkantunk:
- bár a Bíró-toll elnevezés a magyar nyelvből már eltűnt, spanyolul a golyóstoll mai napig is birome, a franciáknál biron, angol nyelvterületen pedig még mindig találkozhatunk biro-pen elnevezéssel;
- Moldova György 2001-ben írt egy könyvet A végtelen vonal címmel, mely a golyóstoll és két magyar feltaláló, Bíró László és Goy Andor kalandos sorsáról szól;
- az első golyóstollat 12 és fél dollárért 1945. október 29-én dobták piacra New Yorkban;
- a közhiedelemmel ellentétben a sűrűbb, zselés tintával töltött golyóstollak tökéletesen működnek az űrben a súlytalanság állapotában is;
- bármilyen meglepő is, a kínaiak csak 2017-ben jöttek rá, hogy hogyan kell gyártani a golyóstollat. A Taiyuan Iron and Steel, az ország legnagyobb acélgyártója jelentette be, hogy hosszas kísérletezés után sikerült kifejleszteni a golyóstoll hegyét, így már nem szorulnak importra.
Ha van még valami érdekesség, amiről tudsz a témában, írd meg kommentben!
Források:
