Rubik Ernő neve a világ szinte minden táján ismerősen cseng, hiszen az általa tervezett játék, a Bűvös Kocka hihetetlen népszerűségnek örvend a Föld számos országában - mondhatni korunk popkultúrájának a része. Ifjabb Rubik Ernő ma ünnepli 74. születésnapját, ennek alkalmából kicsit fussuk át az életét és beszéljünk kicsit a bűvöletről, amit a kockája okoz kicsinek-nagynak egyaránt.
Édesapja idősebb Rubik Ernő volt, aki foglalkozását tekintve gépészmérnök, a repülőgéptervezés területén alkotott maradandót, míg édesanyja Szántó Magdolna költőnő. Így talán nem is olyan fura, hogy kettejük gyermeke, mind a művészi, mind a mérnöki vénát örökölve először szobrász-festőnek tanult, majd az egyetemen építészmérnökként végzett majd az Iparművészetin belsőépítészetre szakosodott. Egy darabig ugyanitt az iskola befejezése után tanított is, majd 1983-ban megalapította saját vállalkozását, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett - ezt a vállalkozást a mai napig igazgatja az oktatói munka mellett, amit a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végez. A mindenki által ismert bűvös kocka után bemutatta a kígyót és bűvös négyzeteket is, de ezek népszerűsége már nem érte utol az első produktum hatalmas sikerét.
Na de hogy pontosan mi is a bűvös kocka, vagy ismertebb nevén a Rubik-kocka? Ez egy háromdimenziós mechanikus logikai játék, melynek minden oldala más színű. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti elrendezést, vagyis minden oldalon csak egyféle szín maradhat. Bár ez ma már egy mindennapos tárgynak számít, ennek technikai kivitelezése mégsem volt olyan egyszerű. Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, de nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összerakni ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta a kisebb kockákat rögzíteni, de a szalagok igen könnyen elszakadtak. Aztán mágnesekkel próbálta megoldani a problémát, de ez nem rögzítette az elemeket elég stabilan. Végül a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. A folyamat során különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő saját elmesélése szerint csak a végleges kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ez volt az eredeti funkciója), hanem jó játék is egyben. A 3x3x3-as verziónál a keverés során összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle eltérő állás keverhető ki, ami azért egy igen jelentős szám.
1980-ban az Ideal Toy Corporation nevezte át bűvös kockáról Rubik kockára. Magyarországon ekkor nagyjából 300.000 darab kocka került értékesítésre, míg külföldön 68.000 darab. Ezen év végére már 16 országban árusították a játékot és csak az NSZK-ban 4 millió darabot adtak el. A következő években többszörös ‘Év Játéka’ díjas termékké vált, miközben Rubik Ernő sok más díjat és kitüntetést is kapott, többek között Állami Díjat, és Kossuth-díjat. A kocka 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe is, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
És mégis milyen módszerrel lehet kirakni a kockát? (Ha magad akarsz rájönni, ezt a bekezdést hagyd ki!) Sokan úgy rakják ki, hogy választanak egy színt (például sárga) és abból kiraknak egy keresztet, úgy hogy megkeresnek négy egymásutáni olyan élkockát (élkocka az, aminek csak két színe van), amiben van sárga. Ezeket egymás után a fehér közép mellé juttatják, úgy hogy stimmeljen az alatta levővel. Ha ez kész van, akkor a sarkokat is kirakják. Így meg lesz az első sor (illetve egy sor és a közép). Majd azt a négy élkockát az alsó sorból felhozzák a második sorba. Így már két sor van kirakva. Ezután a maradék négy élkockát is a megfelelő helyre juttatják, majd a tökéletes pozícióba forgatják, illetve ugyanígy járnak el a sarkokkal. A legkisebb szám, ahány lépésből megoldható egy Rubik kocka, az Isten számának is elnevezett a 20-as. 1995-ben matematikusok kutatásba kezdtek, amihez a Google is rendelkezésre bocsátott szuperszámítógépeket. Az eredmény szerint a legtöbb variáció akár 18 lépésből is kihozható lenne.
Népszerűségének egyik mutatója, hogy ennek kirakásából már hivatalos versenyeket is rendeznek és világrekordokat állítanak fel. Sokan kellő gyakorlással képesek a kocka kirakását egy perc töredékrésze alatt elvégezni. Ők a SpeedCuber-ek, magyarul Gyorskockázók. Az első 1982-es nemzetközi Gyorskockázó versenyen a német Ronald Brinkmann beállított egy 19 másodperces világrekordot, amit aztán 2011-re az ausztrál Feliks Zemdegs döntött meg. Csupán 5.66 másodpercre volt szüksége a sikerhez. 2007 májusában a francia Thibaut volt az első ember, aki egy nyílt versenyen áttörte a 10 másodperces korlátot és rakta ki a kockát 9,86 másodperc alatt. A vakon kirakási rekordot egy magyar versenyző, Endrey Marcell tartja, aki a kocka állásának memorizálásával együtt 27.65 másodperc alatt fejezte be a kirakást.
Ha kedvet kaptál hozzá, ma már rengeteg különböző formában és méretben elérhető a játékboltokban, mindenki megtalálja a számára leginkább kihívást jelentőt! Jó szórakozást!