A 2000-es években Amy Winehouse botrányaitól és különböző függőségi gondjaitól (drog, alkohol) volt hangos a sajtó világszerte, ám azt hiszem azt még a legnagyobb pletykalapok sem vitatják el tőle, hogy tehetséges volt. A hangi adottságai, a személyisége, stílusa és a dalai mind egyediek és tele voltak lélekkel. Hét éve ezen a napon vesztette életét a többszörös Grammy-díjas énekesnő londoni otthonában alkoholmérgezésben. Ennek az emlékére gyűjtöttük össze Nektek egyik legnagyobb sikerének, a Rehab című számnak, különböző stílusú feldolgozásait és néhány érdekes módot arról, hogy kik hogyan állítottak emléket a fiatalon elhunyt művésznek. Kezdjük is az utóbbival.
Talán az egyik legnagyobb szabású az életéből készített dokumentumfilm, amit Asif Kapadia jegyez és amit 2015 nyarán mutattak be - Amy: Az Amy Winehouse-sztori címmel. A 2016-ban Oscart is nyert film szerintem hiteles és sallangtól mentes lett, végtelenül szomorú. Bemutatja rengeteg nyilatkozaton, interjún, rokonokon, barátokon és házi videón keresztül, hogy mik is azok az okok, amik lépésről-lépésre, egymást erősítve vezettek a tragédiához. Elgondolkodtató darab, nem véletlen a díjazás sem.
A film mellett állítottak az énekesnőnek szobrot a londoni Camdenben. ez eredetileg a Roundhouse szórakozóhely elé került volna, ám a család javaslatára inkább az énekesnőhöz közelebb álló Stables Market nevű piactérre rakták, de édesapja alapítványt is létrehozott a nevével drogproblémákkal küzdő gyerekek megsegítésére. Ami nem kifejezetten megemlékezés, ám szerintem még említésre méltó, hogy mivel kicsivel 28. születésnapja előtt távozott el az élők sorából, így csatlakozhatott a Club 27-hez. Ez egy jelenség a popkultúrában, azokra a híres zenészekre utalnak ezzel, akik 27 éves korukban haltak meg. Illusztris zenészek listájához csatlakozott így Amy, olyan nevek szerepelnek rajta, mint Jim Morrison, Kurt Cobain vagyJanis Joplin.
És akkor jöjjenek a feldolgozások!
Times Red (X-Factor UK, 2012) / pop verzió
Jóképű fiúk, kockahas, eredeti hangzás. A trió a brit X-Factor műsorában tűnt fel ezzel a feldolgozással, ahol kissé újraértelmezték a nótát és nagyon mai popos hangzásúra csinálták. Kétségtelenül más, mint az eredeti - mind hangzásban, mind üzenetében.
The Jolly Boys / reggae verzió
A személyes kedvencem ez a feldolgozás. Már eleve az tény a banda, aki feldolgozza is jelentős élettapasztalatokkal rendelkezik, érdekessé teszi, de szerintem ez a műfaji hangzás végeredményben passzol a dalhoz, a mondanivalóhoz. Szerintem majdnem annyira szerethető, mint az eredeti.
Terra Naomi / akusztikus verzió
Ez egy nagyon lágy hangzású akusztikus feldolgozás, egy fiatal lány feldolgozásában. Szerintem kellemes hallgatni és meglepően jó érzéssel tölti el hallgatóját a nóta. Kevésbé erőteljes, mint az eredeti, de nem lesz kevésbé hallgatható ettől.
Ministry / metál verzió
Jómagam nem kedvelem a kiabálós metált, de mindenképpen szerettem volna ilyet a feldolgozások sorába, hiszen ebből is látszik, hogy mennyire széles körben ihlette meg az embereket ez a dal és Amy. Mivel nem mozgok otthonosan ebben a világban, azt, hogy jó-e, döntsétek el Ti!
Indya / rock'n'roll verzió
Szerintem ennek a verziónak kifejezetten jó lett a hangszerelése és bár az énekesnő hangjával nem vagyok teljesen szerelembe esve, azért úgy gondolom, hogy van helye a gyűjtésben, mivel ismételten csak egy másik műfajon szólaltatja meg. Az táncoló bőrszerkós csajok is nagyon rock'n'roll a klipben.
Bolivar Blues / jazz verzió
Szerintem a lány kísértetiesen hasonlít külsőre az énekesnőre és a hangjában is van valami különös huncutság. Sokkal finomabb, mint Winehouse-é, de szerintem nagyon elkapta a dalt és ezt a jazzes stílust is. A másik kedvenc a listánkról.
