Tegnap volt a 29. évfordulója a páneurópai pikniknek, ami nem más volt, mint az osztrák-magyar határ mellett, Fertőrákostól nem messze tartott békedemonstráció, mely a szeptember 11-i hivatalos határnyitás közvetlen előzménye is egyben - a vasfüggvény átvágásának kezdete. Hogy mit is jelentenek pontosan az akkor történtek? Hogyan is zajlott ez? Összefoglaltuk nektek röviden az akkor történteket.
A kérdések megválaszolásához fontos ismernünk az esemény előzményeit is. A 80-as évek második felére a Szovjetunió ereje rohamos ütemben gyengült. Az egykor világuralomra törő birodalom elmaradt a hidegháborús fegyverkezési versenyben és egyre több energiájába került a periférián található leigázott államok megtartása. A szocialista rendszerek egymás után dőltek meg és sok állam a függetlenedésre törekedett - Lengyelországgal és Magyarországgal az élen. Az NDK-nak is egyre gyakrabban kellett szembesülnie 1989-re az állam lakóinak elégedetlenségével, illetve a keletnémetek tömeges migrációjával. A végcél alapvetően az NSZK-ba való áttelepülés volt - sokak a Magyarországon keresztül tervezték ezt a menekülést, hiszen május 2-án már megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása, ami után több száz keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. A pár menekültből hamarosan több ezer lett, akik már nem fértek el a pesti követségen, így hát táborokat alakítottak ki számukra. A nyár folyamán már komoly diplomáciai egyeztetések zajlottak a Magyarországon ennek okán, sokáig eredménytelenül. 1989. június 27-én az európai egységet hangsúlyozva az osztrák külügyminiszter Alois Mock és a magyar Horn Gyula közösen vágták át a határzárat.
Magára a piknikre 1989. augusztus 19-én került sor. Az esemény alapelképzelése egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó volt, ami a debreceni Mészáros Ferenc nevéhez fűződik. Az ötlet a helyi MDF elnökségének is tetszett, így támogatták azt, illetve javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség Tábor" résztvevőit is. A határok nélküli, egységes Európa létrejöttéért szervezett találkozó alkalmából a két ország beleegyezett, hogy három órára szimbolikusan megnyitják a szentmargitbányai határátkelőt. A szögesdrót átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar delegáció átsétált a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a küldöttség a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza. Az ünnepség védnökeinek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel. Az 1989. augusztus 19-én délután három órára tervezett hivatalos programkezdés előtt az eseményről már korábban értesült NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd több hullámban áttörtek a határon. A magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, ami az akkori sajtóban így a német egyesülés első emblematikus akciójává vált. A helyi parancsnok a váratlan helyzetben megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot - ezzel elkerülve a lehetséges tragédiát.
A határáttörés vezetett el végül a keletnémet diktatúra fellazításához, közvetetten a német újraegyesítéshez, ami végeredményben Európa újraegyesülését is jelentette. Kohl kancellár szavait idézve: „A falból Magyarország verte ki az első követ.” Ennek a történelmi eseménynek a helyszínén ma Páneurópai Piknik Emlékhely van, ami nem csak az aznapi eseményeknek állít emléket, hanem egy eltűnt kornak, amit olyanok is megismerhetnek ezáltal, akik sosem éltek a szocializmusban - nem mellesleg remek kirándulóhely és családi események helyszíne, ahol mindenki szabadon mulathat.