Tegnap az internet mély bugyrait böngészve tapasztaltam, hogy kábítószerellenes világnap volt. Ez adta az ihletet, a mai bejegyzéshez. Számba vettem minden olyan filmet, amit a témában láttam és igyekeztem kiválasztani ezek közül öt olyat, ami szerintem kellőképpen kendőzetlenül járja körül a témát - a függőséget és a különböző szerek hatásait, a következményeket, a leszokás lehetőségét. Mindegyik teljesen más szemszögből közelíti meg  a témát, a közös nevező a kábítószer. Abból is leginkább a nehezebb fajták: heroin, kokain, met, crack meg amit akartok. Na de nem is kábítalak Titeket tovább! Itt a lista.

1. Egy kosaras naplója

Az amerikai irodalom egyik hírhedt költőjének, Jim Carrollnak az életéről szóló, önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült film. Van  benne minden: iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák tizenévesen - méghozzá a fiatal DiCaprio főszereplésével. Az 1995-ben megjelent életrajzi dráma hűen adja vissza, hogy egy fiatal hogyan csúszhat bele szépen lassan lépésről-lépésre ebbe a közegbe. DiCaprio tökéletesen hozza a karaktert, teljesen elkötelezett. Nem mellesleg a film zenéje is zseniális.  

2. Rekviem egy álomért

Mielőtt röviden vázolnám a cselekményt, leszögezném, hogy ez egy Aronofsky film. Aki ismeri a munkásságát, pontosan tudja, hogy a filmjeit lehetőleg stabil lelki állapotban érdemes nézni. Hihetetlenül ért hozzá, hogy mély és sötét érzelmeket csikarjon ki az emberből - szóval csak okosan a megtekintéssel. Ettől függetlenül a film toplistás, nem véletlenül. Ezt is szintén regény ihlette. Négy egymáshoz kapcsolódó karakter története ez, akik fokozatosan csúsznak le - ki legális receptekkel, ki illegális drogokkal. Megdöbbentő, hogy ki mire képes egy adagért és hogy a kellő akaraterő mennyire fontos. 

3. Trainspotting

Az 1990-es évek igen termékeny volt ebben a témában, ez a klasszikus darab is 1996-ban készült. Ez a film az előzőhöz képest inkább a fekete humorral dolgozik, megvan benne a kellő keserédesség. Ewan McGregor egyik legjobb filmje szerintem. Lecsúszott skót fiatalokról szól a történet, akik nem igazán találják a helyüket a világban és a drogot látják egyetlen kiútként. A film őszinte és nagyon emberi. A látványvilág és a zene rendesen össze van rakva. Alapmű.

4. Félelem és reszketés Las Vegasban

Johnny Deppnek több drogos témájú filmje van, ami erre a listára is kerülhetett volna, de a 90-es évektől nem annyira eltávolodva erre esett a választásom. Ez a film akár egy droghatározó is lehetne. Itt a szereplők nagyjából csak azt nem vették magukhoz, ami akkor még nem létezett a piacon. 1971, Egyesült Államokban, Nixon botránya, hippi korszak -  azt hiszem nagyjából mindenki be tudja lőni a közeget. Depp egy sportriportert alakít, akit a sivatagba küldenek egy motorversenyhez. Barátjával útra kelnek, és végül Las Vegasban kötnek ki, a szerencsejáték városában. Az amerikai álom - egy igen érdekes szemüvegen keresztül.

5. Fél Nelson

Ha azt hinnétek, hogy manapság már nem készülnek filmek a témában, itt egy 2006-os darab. Ebben Ryan Gosling megmutatja a világnak, hogy nem csak egy csini arc. Két különböző karakter: egy crackfüggő tanár és egy színes bőrű kb 13 éves diák. Más indíttatások, más családi háttér, az eredmény mégis mindkét esetben ugyanaz: a drog. A két szál az iskolában fut össze, érdekes találkozás ez. Kevésbé sokkoló, mint a fentiek, viszont még így is fontos kérdéseket feszeget.

Karinthy Frigyes neve a legtöbb magyarnak ismerős kell, hogy legyen. Ha máshonnan nem is, általános iskolás irodalom órákról. Aki viszont ráadásul a magyar irodalmat szereti is, annak a híres író, költő,szerző neve ennél sokkal többet is jelent. Maga az alkotó is úgy nyilatkozott saját munkásságáról, hogy számtalan műfajban sikerült maradandót alkotnia - és ezt a szakma is elismeri.

Leghíresebb művei között tartják számon a Tanár úr kéremet (1916), ami tulajdonképpen több rövid történet füzére, amiknek vezető lánca, vagy közös nevezője, ha az úgy jobban tetszik az, hogy diákokról szól. Eredetileg 16 humoros és elgondolkodtató történet gyűjteménye ez, ami aztán később 4 rövidebb humoreszkkel bővült ki. Utóbbi négyben már saját fiával, Gabival kapcsolatos élményeiből merít ihletet. Ha még esetleg nem olvastátok volna, kis kedvcsináló az Elkéstem fejezetből:

A középiskolai tanuló élete: nyolc éven át napról napra megújuló harcba szállás, halálos veszedelem: minden reggel pontban nyolckor, a véletlenek és ravasz kelepcék és elhatározó események hullámzó harcterére kiront: sebeket kap, sebeket oszt, néha elvérzik. Másnap újra feltámad, kezdi elölről.

Ami még szintén sokak polcán fellelhető egyedisége miatt, az Az utazás a koponyám körül (1937) című regénye, amiben valós eseményeket dolgoz fel. Agydaganatáról ír, annak tüneteiről, illetve operációnak részleteiről. A hallucinációk, lázálmok leírása pontos és szemléletes. A műtétet lépésről-lépésre dolgozza fel, ami tudományos szempontból is helytálló és részletes. Ez az oka annak is, hogy nem csak a kíváncsi, laikus olvasók számára érdekes, hanem orvosok körében is igen közkedvelt mű. Az egyik kedvenc idézetem ebből a műből, ami nagyon igaz: 

Az emberek rosszul mérik az időt - egyetlen mérték van, az átélés sebessége.

Nagy sikert az Így írtok ti című 1912-es műve hozott neki, ami tulajdonképpen egy irodalmi karikatúra - korábbi vagy kortárs nagy magyar költők stílusparódiái, a legtöbbje zseniális darab. Az én személyes kedvencem a József Attila-féle karikatúra:

JÓZSEF ATTILA, 
az elképesztő

PÜNKÖSDI KOLBÁSZ

Mennyei kolbászok
Döfölődtek szívesen,
Gyémántlencsét rágott
Két fúrása szívemen

Hóttig heverészek,
Egyszer se hibázok,
Hótom után angyalokkal
Vígan parolázok.

Az amitől szerintem az összes mű végeredményben egyedi lesz, az az, hogy hihetetlen stílusérzékkel és humorral nyúlt az író mindenhez - legyen az regény, vers, karikatúra, novella. 

Ma 131 évvel ezelőtt látta meg Karinthy Frigyes a napvilágot, ennek tiszteletére pedig szerkesztőségi szinten úgy gondoltuk, hogy nem saját műveiből válogatunk, mint általában szoktak, hanem az ő szellemiségének jegyében, előtte tisztelegve mi is tollat ragadunk, és humorosan feldolgozva elkészítjük klasszikus versek átiratait - egy kis mai ízt adva azoknak. Nyilván a nagyok nyomdokába nem is léphetünk ezekkel a kis írásokkal, mindenki döntse el maga, hogy tetszik-e neki, íme a szerkesztőség top 3 versátirata! 

Babits Mihály: Fekete ország című verse - kicsit updatelve! Az eredeti verset elolvashatjátok: itt!

UPDATE ORSZÁG

Update országot álmodtam én, 
ahol minden update volt, 
minden update, de nem csak kívül: 
csontig, velőig update, 
update, 
update, update, update. 
Update ég és update tenger, 
update fák és update ház, 
update állat, update ember, 
update öröm, update gyász, 
update érc és update kő és 
update föld és update fák, 
update férfi, update nő és 
update, update, update világ. 
Áshatod íme, vághatod egyre 
az anyagot, mely lusta, tömör, 
update földbe, update hegybe 
csap csak a csáklyád, fúr be furód: 
s mélyre merítsd bár tintapatakját 
még feketébben árad, ömöl 
nézd a fü magját, nézd a fa makkját, 
gerle tojását, csíragolyót, 
update, update, update, 
update kelme s update elme, 
update arc és update gond, 
update ér és update vér és 
update velő és update csont. 
Más szin a napfény vendég-máza, 
a nap a színek piktora mind: 
update bellül a földnek váza, 
nem a fény festi a update szint 
karcsu sugárecsetével 
nem: 
update az anyag rejtett lelke, 
jaj, 
update, update, update.

Ady Endre: Héja-nász az avaron című alkotása kicsit celebesítve! Az eredeti verset elolvashatjátok: itt!

CELEB-NÁSZ A MŰSORON

Újra kelnek. Mennek az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két vénhedt, gazdag luxusfeleség.

Új rablói vannak a Nézettségnek,
Csattognak az új celebségek,
Dúlnak csúfos veszekedések.

Szállnak a Való Villából, űzve szállnak,
Valahol egy másik Házban megállnak,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászuk nékik:
Egymás húsába beletépnek
S lehullnak a műsorújságról.

Csokonai Vitéz Mihány: A reményhez című művének első versszaka - a Nemzeti Dohányboltok árnyékában! Az eredeti verset elolvashatod: itt!

A DOHÁNYHOZ

Csikkekkel játszó
     földi tűnemény,
Isteninek látszó
     pattintós, mentás Remény!
Mit teker  magának
     A boldogtalan,
S mint a dohányosok többsége,
     Slukkol úntalan.
Síma papírral mit sodorgatsz?
     Mért nézel felém?
Két szál cigivel mit mutogatsz
     nekem te Kretén?
Csak menj dohányboltba!
     Tudod, hol találsz;
Higgyél szép szavamnak:
     Balra a kisboltnál.

Ha kedvet kaptatok Ti is, műveiteket várjuk kommentben! 

Utoljára a Könyvklubon voltam moziban és annak a pozitív élményén annyira fellelkesültem, hogy úgy döntöttem, jöhet még egy csajos film. Így jött a képbe a Túl szexi lány. Az előzetese vicces volt és a film alapelképzelését, mondandóját nagyon lelkesítőnek találtan. Amy Schumer-t én eddig leginkább csak stand-up előadóként ismertem, annak kimondottan vicces szerintem. Ennek fényében viszonylag nagy elvárásokkal érkeztem, kissé csalódottan távoztam. Jöjjön hát a kritika.

A sztori röviden: adott egy molett, divatot nagyon szerető, önbizalomhiányos csajszi, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy szép lehessen. Nem simán szép, hanem szupermodell szép. Egy spinning órán lerepül a bringáról, beveri a fejét és innentől szépnek látja magát. Elkezd bízni magában és az újonnan született önbizalma révén elér dolgokat, amiről addig csak álmodozott. Végre pasi a láthatáron és munkát is kap egy kozmetikumokat forgalmazó cégnél. Aztán a filmben nyilán van egy pont, amikor rájön, hogy "jé nem változott semmi és minden csak önbizalom kérdése?". Happy end.

Magát a film üzenetét pozitívnak találom: mindegy, hogy fura hangú gazdag cégvezető, csontos szupermodell vagy duci, de vicces recepciós vagy - a lényeg, hogy kellő önbizalommal éld az életed! A történet alapja is mókás, sok helyzetkomikumra ad lehetőséget. A filmben vannak kifejezetten vicces jelenetek és jó ötletek, néhol igen szórakoztató élmény is, csak sajnos ez összességében nem sokkal több, mint amit az előzetesben is láthatunk. Így aztán a várt nevetésáradat csak töredéke annak, amit vártam. Maga a történetfűzés elég kiszámítható, váratlan fordulatokban nem bővelkedik a film. A zene átlagos, napjaink slágerei csendülnek fel, ami egyébként vidám hangulatot kelt a film alatt. 

Ami miatt szerintem elmarad az a nagy varázslat ebben a filmben, azok a színészek. Bármennyire is Amy Schumer  igazi személyisége inspirálta nagyban a főszereplő lány karakterét (egyszer azt nyilatkozta egy amerikai TV showban, hogy az ő karjai Kaliforniában lábként vannak regisztrálva - ebből talán sejtitek, hogy stand-upos humora alatt mit értek és ha láttátok ezt a filmet, akkor azt is tudjátok, mik a közös pontok), mégse egy kimondottan színésznő típus az én véleményem szerint. És azért a film témája, mondhatni tanulsága néha megkívánná, hogy a dolog mélységei is látszódjanak. A küszködő modellalkatú Emily Ratajkowski-ról hamarabb elhiszem, hogy tényleg küzd önértékelési problémákkal - és ez annak fényében, hogy ez a lány tényleg szupermodell, ad a dolognak egy fricskát. A lány barátját alakító Rory Scovel sem nagy durranás, hozza a tök átlag ember jegyeket. Akik szerintem kicsit tudnak csillogni, az a két legjobb barátnőt alakító Busy Philipps és Aidy Bryant - ők bájosak.

Összefoglalva: sokszor vicces és szórakoztató, de nem a nyár filmélménye. Egy szombati csajos estére kiváló a listára, egy mozijegyet viszont nem biztos, hogy megér. Ezt mindenki döntse el maga! Ezt egy ötös skálán hármasra értékelem.

A film MAFAB adatlapját itt találod!

Mint ahogy a világon mindenütt, Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvend a lasagnek réme, a képregények kandúrja, a lustaság Mussolinije, a szarkazmus nyávogó hőse - Garfield. Nem csak a gyerekek olvassák szívesen, de a felnőttek is jól mulatnak egy-egy pár képkockás képregényen az újság hátulján. Először 1978. június 19-én jelent meg, aminek ma van kereken a 40. évfordulója. A szerkesztőségünk sokat gondolkozott mivel is köszöntsük anticicahősünk. Első körben olyan Garfield-féle életbölcsességek gyűjtésére gondoltunk, mint a nincs izom, nincs izomláz, de anyaggyűjtés közben annyi érdekes dologra bukkantunk, hogy inkább ezeket ösztjuk meg veletek!

1. Garfield az őt megalkotó Jim Davis nagyapjáról kapta nevét, akit James A. Garfield Davisnek hívtak. A nagypapa az egykori amerikai elnökről kapta sajátját. Képzeljük csak el a dagi vörös macskát, mint az USA elnökét!
   
   
2.  Lehet nem gondoltátok volna, de ez a macska Guinness-rekorddal is büszkélkedhet! Ez a képregény több, mint 2.500 újságban és folyóiratban jelent már meg folyamatosan az évek során.
   
   
3. Van három olyan ország a világon, akik különcködve átnevezték a haspók cicust. Ez a három nem más, mint Norvégia, Finnország és Svédország. Itt Gustavnak hívják. Magyar szemnek elég szokatlan.
   
   
4. Garfield nagyon népszerű termékké vált. Bögréktől kezdve az ágyneműn át a plüssfigurákig szinten minden formában kapható, ami éves szinten majdnem egy milliárd dollárnyi bevételt jelent.
   
   
5. Eredetileg Jon lett volna a képregény hőse, de a kiadók kérésére végül a macskáé lett a főszerep.
   
   
6. Többek között Stephen Spielbergnek és Stephen Kingnek is van eredeti három képkockás rajza.
   
   
7. A macska a képregény korai szakaszaiban még négy lábon járt, de a karakter alakulása közben végül aztán két lábra állt.
   
   
8.  Ma már nem csak Jim Davis rajzolja a képregényt, hanem egy egész alkotói csapat áll mögötte - de minden egyes képkockát ő engedélyez, így a sorozat hangulata egységes marad.

 Boldog születésnapot Garfield! :)

Források:

http://thefw.com/things-you-didnt-know-about-garfield/   

http://mentalfloss.com/article/59797/20-things-you-might-not-know-about-garfield

Nyugat-Európa a második világháború után épp hogy csak megszabadult a V-1 szárnyasbombák (részletesebben itt: klikk) és V-2-es rakétáktól való rettegéstől, újabb fenyegetés lett úrrá rajta, ami kiterjedt az egész világra is a haditechnika fejlődésével. A szovjet és NATO befolyási övezetek állandó rettegésben éltek amiatt, hogy vajon majd melyik nagyhatalom vezetője adja ki a parancsot egy-egy ország bombázására - akár atomfegyverekkel. Mindkét oldal arra törekedett, hogy minél előnyösebb pozíciókat foglaljon el a világban, ahová esetleg komoly fegyverzetet telepíthet. Ettől tartva az USA 1961-ben megpróbálta megbuktatni Fidel Castro-t Kubában, de a rosszul megkomponált Disznó-öbölbeli beavatkozás után Kuba szovjet támogatást élvezhetett.

1962-re ez abban csúcsosodott ki, hogy az oroszok rakétákat akartak telepíteni Kubába (elmondásuk szerint nem atomfegyverek, de hát valljuk be erre kicsi az esély), Florida partjaitól 8 percre. Kennedy elnök (részletesebben itt: klikk) persze ezt nem nézhette tétlenül és a világ újra rettegett egy esetleges atomtölteteket is bevető konfliktustól. A szovjetek későbbi bevallása szerint (melynek hitelessége erősen kétséges) a szovjet konvojt kísérő tengeralattjárók atomrakétákkal is fel voltak szerelve. A problémát végül sikerült megoldani az USA szájíze szerint, de nem csak ez nyomasztotta a NATO országokat. 1961-ben miután Gagarinnak (részletesebben itt: klikk) sikeres űrrepülést sikerült végrehajtania, attól rettegett a világ, hogy majd a szovjetek az űrből fognak bombázni. Persze erre is volt amerikai válasz az Apollo-program keretein belül (részletesebben itt: klikk). Eisenhower elnöksége alatt sem javult sokat a helyzet, aki valószínű akkor már bánta, hogy nem értett egyet a második világháború végén George. S. Patton-nel, aki a világháború végén még a szovjeteket is meg akarta támadni. De ezt persze sosem tudjuk meg. 

Az enyhülés első fénysugara Nixon elnöksége alatt jött el. Nixon 1972. májusában első amerikai elnökként ellátogatott a Szovjetunióba és tető alá hozta a SALT-1 megállapodást (Strategic Arms Limitation Talks - tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról), ami 1972. október 3-án hatályba is lépett. A szerződésnek két fő oka volt. Az egyik, hogy a nukleáris arzenálok egyre nagyobb fenyegetést jelentettek, másrészt mind az USA, mind a Szovjetunió elérte gazdasági teljesítőképességének határait és nem nagyon tudtak több pénzt már a fegyverkezésbe invesztálni. Az egyezmény főként a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szólt (nagyon komoly költségei voltak egy-egy ilyen rendszernek). A felek vállalták azt, hogy maximum két darab telepített rakétaelhárító bázist hoznak létre, illetve a kísérleti telepek indítóállásait is korlátozták. Emellett limitálták a mozgó elhárító eszközök számát, a nukleáris arzenál méretét is. A szerződés a támadó fegyverek mennyiségét (ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható rakéták) is próbálta befagyasztani azzal a megoldással, hogy egyik ország sem helyez hadrendbe új fegyverzetet anélkül, hogy ezzel nagyjából egyenértékű elavult fegyverzetét nem csökkenti. Az egyezmény furcsasága az, hogy a valóságban mindkét félnek a szerződésben szereplő arzenálnál kevesebb fegyverzete volt. 

Nixon és Brezsnyev felismerte, hogy ez a megállapodás hosszú távon is előnyös és már 1972-ben elkezdték előkészíteni a SALT-2 egyezményt is. A szerződést végül Jimmy Carter és Brezsnyev 1979. június 18-án (ma 29 éve) írta alá, viszont ratifikálására sosem került sor. A szerződést eredetileg 1974-ben akarták aláírni, de a Watergate-ügy (részletesebben itt:klikk) miatti amerikai belpolitikai válság ezt megtorpedózta ezért a szerződéskötést először 1976-ra majd 1979-re halasztották. A SALT-2 már nem csak korlátozta a növelést, hanem komoly leszerelésekről is szólt. A hadászati hordozó eszközök 2400-ról 2250-re való csökkentése már komoly eredmény volt, mint ahogy a többtöltetű fejrésszel rendelkező ballisztikus rakéták 1320-as limitjének 1200-ra való csökkentése is. Az egyezmény emellett megtiltotta a tengerfenékre telepített ballisztikus rakéták és a repülőgépről indítható ballisztikus rakéták kifejlesztését. 

A SALT-2-nek egyetlen problémája akadt csak: a ratifikációja. Mivel az oroszok 1979-ben bevonultak Afganisztánba, a kialakuló félben lévő bizalom szertefoszlott és sem Jimmy Carter, sem Ronald Reagen (elnöksége 1981-1989) nem nyújtotta be jóváhagyásra a szenátusnak. Ettől függetlenül a felek nagyjából betartották a szerződés pontjait 1985. december 31-ig, ami a szerződés alap élettartama is lett volna. A két egyezménynek később az 1991-es START-1 és az 1993-as START-2 lett az utódja a Szovjetunió szétesése után, ami főként az atomfegyverek leszereléséről szóltak, de mivel világszinten ezek egyre nagyobb tért nyertek addigra, ezért a megfelelő ellenőrzések hiányában ezek közel sem a tervezett mértékben és ütemben haladtak. Végezetül egy elgondolkodtató lista, hogy mely országok rendelkeznek jelenleg atomfegyverrel: Oroszország, Amerikai Egyesül Államok, Franciaország, Kína, Anglia (ez az ötös a vezető atomnagyhatalom) és India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea (akik kisebb számba, de birtokolnak atomfegyverek). Emellett még Irán is gőzerővel dolgozik atomprogramján (annak ellenére, hogy aláírták az atomsorompó egyezményt) és gyanítható, hogy már rendelkeznek nukleáris robbanófejjel illetve a Dél-Afrikai Köztársaságról is valószínűsíthető, mert ők is futtattak egy atomprogramot 1974-től 1990-ig. 

Források:

nytimes.com

arcanum.hu

József Attila Könyvtár

commons.wikipedia.org